Egy gyönyörű nap fogadott egyik reggel.
A nap csak úgy szikrázva égetett.
Miközben elindultam otthonról.
Leszállva a vonatról hangos kiabálások fogadtak,
Majd odamentem.
Köszöntem néhány embernek.
Miközben hirtelen felfigyeltem valamire.
Valamire vagy inkább valakire.
Olyan furcsa volt hirtelen.
Nem ő, hanem én.
A szemeit néztem és a tekintete megragadott.
Úgyéreztem órákig tudtam volna nézni.
Nem tudtam kivolt, nem ismertem.
De muszály volt mennem.
Tekintetére azonban a mai napig emlékszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése